2011. augusztus 26., péntek

Für dich allein 41. rész [előzetes]


"- Mhia – nyögtem a telefonba – fuldoklásig teletömött pofival –, miután sikerült előkaparnom a kanapé párnái közül.
- Nyeld le! – kuncogta Tom a vonal végén.
- Nem tudom, miről beszélsz – küzdöttem le a falatot a torkomon.
- Ahha. – Magam előtt láttam, ahogy a szemeit forgatva fintorog.
- Mikor jössz? – kérdeztem izgatottan.
- Későn – sóhajtotta.
- Nee máár!
- Megvársz? – vette halkabbra a hangját.
- Naná! Szexi fehérneműben – búgtam a fülébe.
- Sok lesz – vágta rá gondolkodás nélkül.
- Bugyi? – kentem ketchupot az alsó ajkamra mutatóujjammal.
- Sok.
- Masni a hajamban?
- Meggondolandó – hümmögött elgondolkodva.
- Menned kell – jegyeztem meg, reagálva a Tom közelében hallatszó hangzavarra.
- Úgy tűnik.
- Majd csörgess meg, ha indulsz, jó? – Annyira szerettem volna vele lenni.
- Jó. – Beállt a kínos csönd. Szívem szerint kimondtam volna az „sz” betűs szót, de féltem, hogy azzal csak elriasztanám.
- Akkor… este. Sze… Khm… Szia – nyögtem zavartan, tenyeremet szememre szorítva.
- Szia. – Hangja halk volt, s ez csak arról győzött meg, hogy egyetlen rohadt nyelvbotlás elárult."

\m/(-.-)\m/

3 megjegyzés:

  1. uhhh nagyon jó már nagyon várom :)

    VálaszTörlés
  2. *.* Híííííííí...wááááááááááááá*.*
    Oké... visszafogtam... Alig várom :D :D

    VálaszTörlés
  3. jjjjjjjjuuuuuuuuuuuuujjjjjjjjj de jó nagyon várom :)
    Addig is elkezdem még egyszer elolvasni előröl nagyon jó nem bírom ki :)Egyszerűnek áhh....ere nem is tudok már mit mondani :)

    VálaszTörlés

Bleib mit mir! 33. rész

„Az ember a múltban találja meg a jövőjét, s mindkettő része egy oszthatatlan egésznek.” - Frank Herbert