Kezdem ott, hogy háromnegyed öt óta ébren vagyok. Hattól meló, elvileg kettőig, de aztán lett belőle este fél hat. Egész nap rohangászás, pakolás, megdöglés a melegben, egy bögre tej, egy bögre kávé és egy túró rudi a menü egész nap...
Aztán a nap megkoronázásaként 6 órakor szembesültünk azzal a ténnyel, hogy van egy gyönyörű szép jobb első defektünk... Itt elszabadult a pokol - három nő kereket cserél.
Mint egy rossz vígjáték.
Fél órába került, amíg kibányásztuk a pótkereket a kocsi seggéből! Mert miért is lenne a pótkerék a csomagtartóban, mint minden más normális autónál? Neeem! A kocsi aljára van felfogatva. Legszebb kép, három női altest lóg ki a kocsi alól. - Semmi baj, megoldjuk!
Oké, már van pótkerekünk. De kell egy emelő is. Oké, emelő megvan. De hogy működik? Mit dugsz hova? Ja, hogy kell egy kulcs! Aha, és a kettő kombójával működik az emelő... Remek!!
Bökkenő, az emelő ku**a rozsdás.
Nem baj, hárman vagyunk, mindenki küzd vele egy kicsit, előbb-utóbb fog sikerülni. Képesnek kell lennünk rá, nem hívunk pasit! Hogy is ne!!!
Oké, kocsi levegőben, már csak a csavarokat kellene valahogy leszedni, aztán már nyert ügyünk van...
Aha, persze, meg sem bírtuk mozdítani... Ekkor halkan megjegyzem harcos társaimnak, hogy nem lehetséges, hogy előbb meg kellett volna lazítani, és csak aztán megemelni?
Elküldtek a picsába!!
Telefonos segítség.
Segítség megérkezik egy 120 kilós ember formájában, aki közli, előbb meg kellett volna lazítani a csavarokat és csak aztán megemelni!!
UGYE MEGMONDTAM!!!! - üvölt bennem nagyon halkan. Én nem fogom senki orra alá dörgölni...
120 kilós pajti már szinte kisujjal tekergeti a csavarokat és az emelőt - naná, mert mi már leküzdöttük róla a rozsdát!
Újabb remek hír: a pótkerék is lapos. - Persze, mi már láttuk, csak épp reméltük, hogy nem annyira. De, sajnos annyira.
Fél utca zargatása, hogy szükségünk van egy pumpára vagy egy akármilyen eszközre, amivel felfújhatnánk a kereket.
Semmi.
Egy egész utca zargatása, hogy legalább valaki vigye el azt a kiba***tt kereket egy szerelőhöz, aki legalább annyira felfújtatja, hogy hazajussunk a kocsival...
És, csoda megtörténik, megérkezik a megmentő fekete BMW-ben ülve, és a kereket is felfújtatja nekünk és a sérültet is elviszi megcsináltatni.
Tíz perce értem haza.
Éhes vagyok, fáradt vagyok, koszos vagyok... és reggel háromnegyed ötkor kelek...
\m/(-.-)\m/
