Für dich allein 46. rész [előzetes]

"Nem is néztem, hova lépek, csak mentem előre, miután feltéptem a bejárati ajtót. Ezért is történhetett meg, hogy nagyot sikítva zúgtam le a lépcsőn; az egyik lábam megcsúszott, végül a hátsómra esve érkeztem meg a lépcső aljába.
- Jézusom, jól vagy? – térdelt le mellém szinte azonnal Tom. Ezek szerint ott jött mögöttem.
- Persze – motyogtam összeszorított fogakkal, könnyes szemmel. Igazság szerint viszont nagyon fájt a bokám, a fenekemről nem is beszélve.
- Gyere, beviszlek – nyúlt a térdem alá az egyik kezével, míg a másikkal szorosan magához ölelt.
- Ne, Tom, tegyél le! – ellenkeztem hevesen és próbáltam elhúzódni tőle. – Erre semmi szükség… csak szeretnék hazamenni – húzódoztam továbbra is, de egy percig sem foglalkozott velem. Egy szó nélkül vitt be a nappaliba, ahol már ott állt Bill a szüleivel. Azt hiszem, a sikításom túl hangosra sikeredett.
- Izzie, Tom, mi történt? – bámult ránk elkerekedett szemekkel Bill, miközben Tom óvatosan lerakott a kanapéra.
- Jól vagy, szívem? – Még sosem találkoztam Simonenal, viszont az, hogy rögtön ilyen kedves volt velem, hihetetlenül jól esett. Pedig attól féltem, hogy utálni fog a Tommal történtek miatt.
- Persze-persze – legyintettem kényszeredetten mosolyogva. – Semmi bajom – söpörtem le a lábamról Tom kezét, mikor a tornacipőm fűzőjét kezdte bontogatni. Tom nem mozdult el mellőlem, csak meredt rám faarccal.
- Hozok fájdalomcsillapítót – fordult sarkon Simone, és Gordont maga után húzva távozott.
- Feküdj le! – nyomott vissza a kanapéra Bill. – Tegyünk valamit a lábad alá – pattogott körülöttem, mint egy nővérke. Olyan édes volt, ahogy így aggódott értem. Meg sem érdemeltem. Az mondjuk sokkal jobban esett volna a kis lelkemnek, ha Tom ápolgat, de hát, na. Nem lehet minden tökéletes.
- Hapci! – tüsszentettem egy hatalmasat, és majdnem szájba rúgtam Billt, aki épp akkor akarta lehúzni a lábamról a tornacipőt.
- Egészségedre! – mosolygott rám. Tom eddig meg sem moccant. Csak ült a fejem végénél, de mikor tüsszentettem, kezét azonnal a homlokomra akarta nyomni. Ehhez viszont le kellett húznia a fejemről a sapkát."

\m/(-.-)\m/