8. rész - "Gyomorgörcs, libabőr, térdremegés"
- Huh! Végre itthon! – sóhajtottam fel fáradtan, mikor végre bezárhattam magam mögött lakásom ajtaját. Táskámat egyszerűen csak a földre ejtettem ott, ahol álltam. Sapim is ugyanerre a sorsra jutott. Meglazítottam a tornacsukám fűzőjét éppen csak annyira, hogy könnyedén a fal mellé tudjam rúgni.
Abban a pillanatban nem is vágytam másra, mint hogy gyorsan lezuhanyozzak és bebújjak az ágyamba. Még mindig borzasztóan lüktetett a fejem.
Talán majd egy kis alvás helyrehozza.
Reménykedtem, én kis optimista.
A fürdőszoba felé vezető úton szép sorban megszabadultam a többi ruhámtól is. Belépve az említett helyiségbe, egy hajcsattal a fejem tetejére tornyoztam hátam közepéig érő hajamat, majd megnyitottam a meleg vizet.
Mikor már a zuhany alatt álltam, akkor kezdte el agyam feldolgozni az elmúlt másfél óra eseményeit. Ja, igen, elfelejtettem mondani. Már hajnali egy volt. Röpke négy óra múlva kelnem kellett.
Szuper!
Na, de hol is tartottam? Persze, a történtek és az agyam.
Szóval, csak álltam a zuhany alatt, a kellemesen meleg vízsugár alatt, amikor is egyszer csak kattant valami a fejemben, és szemeim előtt megjelent az a gyönyörű barna szempár. Már csak attól, hogy felidéztem magamban, görcsbe rándult a gyomrom, a tarkómon pedig a legutolsó kis pihe is az égnek meredt. És reszkettem. Annak ellenére, hogy ömlött testemre a meleg víz, testem minden egyes porcikája remegett. Vágyott a másik test közelsége után. Annyira, hogy meg kellett kapaszkodnom a zuhanyfülke ajtajában, mert a térdeim is összekoccantak a hirtelen rám törő érzelmektől.
Ó, istenem! Mi van velem?
Bosszúsan megráztam a fejem, de a következő pillanatban már fültől-fülig mosolyogtam, ugyanis eszembe jutott, hogyan lógtam ki a hotelből.
\m/(-.-)\m/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése